News

NiT Hungary, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége, a Logisztikai Egyeztető Fórum, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége, az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Szállítmányozók Szövetsége levélben fordultak Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz az e-útdíj rendszerben 2026. január 1-jétől bevezetni tervezett új díjak kapcsán. A megkeresés előzménye, hogy a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 2025. december 2-án, saját weboldalán tette közzé a 34/2025. (XI. 30.) ÉKM rendeletre hivatkozva az új díjtételeket.

A nemzetgazdaság jelentős részét képviselő tagszervezetek álláspontja szerint a váratlanul bejelentett és mértékében is jelentős díjemelés rendkívül súlyos helyzetet teremt az érintett gazdasági szereplők számára, és annak hatásai messze túlmutatnak a logisztikai ágazaton.

Kritikus hatások a vállalkozásokra és az ellátási láncra

A logisztikai szolgáltatók és az általuk kiszolgált termelők, kereskedők elkötelezettek a kormányzati célok teljesítése mellett, ugyanakkor az útdíjrendelet jelenlegi formája ellehetetleníti a tervezhető működést. Mivel az útdíj mára a szállítási költségek legnagyobb elemévé vált, annak előzetes és pontos ismerete elengedhetetlen a szerződéskötésekhez és az árképzéshez.

A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a NÚSZ Zrt. korábban elérhető útdíjkalkulátora jelenleg nem hozzáférhető, így megszűnt az átlátható költségszámítás lehetősége, miközben a 2026-ra vonatkozó szerződések jelentős része már megszületett. Ennek következtében sem a fuvarozók, sem megbízóik nem tudják reálisan beárazni az akár 54 százalékos főútdíj-emelés, illetve egyes viszonylatokban akár 80 százalékos költségnövekedés hatásait, ami 2026 elején az ellátási lánc működését is veszélyeztetheti.

Társadalmi és makrogazdasági következmények

Az útdíjemelés hatásai nemcsak a fuvarozókat érintik: a belföldi fuvarozás magas aránya miatt a költségnövekedés megjelenhet a mindennapi fogyasztási cikkek, az élelmiszerek, az építőanyagok és a vidéki térségek ellátásához szükséges termékek áraiban is. Ez inflációs kockázatot jelent és ellentétes lehet a közelmúlt kedvező inflációs folyamataival.

A szervezetek hangsúlyozzák, hogy bár támogatják a tranzitforgalom gyorsforgalmi utakra terelését, a tervezett díjemelés elsősorban a belföldön tevékenykedő vállalkozásokat, a vidéki kistelepüléseken működő gyártóüzemeket, mezőgazdasági termelőket, kereskedőket, szolgáltatókat – azaz a Kormány által is támogatni kívánt KKV-kat –, továbbá a lakosságot sújtja majd.

Javaslataink és kérésünk a Kormány felé

A Miniszterelnök úrhoz intézett levelünkben tisztelettel kértük, hogy a Kormány tegye lehetővé az érintett szereplők – az ÉKM, a NÚSZ Zrt. és az évi 880 milliárd forintot meghaladó útdíjbevételek jelentős részét megfizető vállalkozások – közötti érdemi egyeztetést. Ennek kiemelt elemei:

• az útdíjrendeletnek való megfelelés körülményei, mások mellett a fent említett útdíjkalkulátor elérhetősége,
• a kihelyezett össztömegkorlátozó táblák mellett igénybe vehető úthálózat,
• valamint a piaci szereplők számára szükséges felkészülési idő biztosítása az ártárgyalások lefolytatása.

Ennek megfelelően azt kértük, hogy a 2026. január 1-jére tervezett díjemelés bevezetését a Kormány ütemezze át, és arra csak a kalkulátor helyreállítását követő legalább 90 nap elteltével kerüljön sor.

Álláspontunk szerint közös érdekünk az ellátásbiztonság fenntartása, ennek elengedhetetlen feltétele a kiszámítható, átlátható gazdasági- és jogszabályi környezet biztosítása.

A levelet ITT LEHET  megtekinteni.