News

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 2014 és 2020 között mintegy 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre hazai közlekedésfejlesztésre, amely teljes egészében le van már kötve, az összeg kétharmada pedig a vasúti fejlesztéseket célozza majd – mondta Erb Szilvia a Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) által szervezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia mai nyitónapján. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gépjármű-közlekedési és vasúti főosztályának vezetője hangsúlyozta: a források felhasználásának kiemelt célja, hogy a személyszállításban érdekelt vállalatokat felkészítsék a 2020-as belső piacnyitásra – többek közt olyan járműparkot hozzanak létre, amellyel versenyképessé tudnak válni.

Erb Szilvia elmondta, hogy új személetet honosítanak meg a közlekedésfejlesztés területén. Egyrészt a közútról a vasúti fejlesztésekre kerül a hangsúly, másrészt fókuszba kerül az intermodalitás: a fejlesztéseknél fontos szempont lesz, hogy azok előnyeiből a hazai logisztikai szektor is részesüljön. Komoly kihívások előtt áll a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH), amely január elsejétől beolvadt a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba – mondta dr. Győri Gyula. Az NKH volt elnöke hangsúlyozta, hogy az átmeneti időszakban a legfontosabb feladatnak azt tekintik, hogy az ügyfelek semmit ne érezzenek a szervezeti változásokból, az ügyeket továbbra is zökkenőmentesen tudják intézni. Ez meg is valósul, jelenleg is napi 6-700 határozatot hoznak az NFM-ben.

Szatmári Péter, az Európai Bizottság Közlekedési Főigazgatóságának közúti közlekedéspolitikai munkatársa elmondta, hogy a közeljövőben több célzott módosítás is várható a közúti közlekedésre vonatkozó uniós szabályozásokban. Változások lesznek többek közt az útdíjra, a fuvarozói szakma gyakorlására, valamint a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályokban is. A módosítások oka, hogy a közös szabályokat az egyes tagországok eltérően értelmezik, esetenként szigorú helyi szabályokat vezetnek be, amely torzítja a piaci versenyt és rontja az átláthatóságot a nemzetközi fuvarozásban.  Kifejtette, hogy az elektronikus útdíj bevezetése nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem teljesült az a cél, hogy a fuvarozók egy fedélzeti egységgel és egy úthasználati szerződéssel végezhessenek nemzetközi fuvarokat. A szabályozás túl sok teret enged olyan értelmezéseknek, amelyek aláássák a méltányos és hatékony útdíjak alkalmazását.

Czinege Attila, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési szakfőigazgatója előadásában kiemelte, hogy bár az EKÁER indulása kapcsán sok volt a kétkedő hang, a NAV két új informatikai rendszerének – az online pénztárgépeknek és az EKÁER-nek – a bevezetése 440 milliárd forintnyi új adóbevételt hozott a központi költségvetésnek. „Ez az összeg a szürke- és a feketegazdaságból érkezett a legálisba” – mondta.  A fuvarozás területén a NAV kiemelt figyelmet fordít a virtuális szállítások megakadályozására, amelyek áfatartalma meghaladja az 57 milliárd forintot. „Ha Magyarországon ma egy fuvar útnak indul, arról egy percen belül beérkezik az információ a NAV-hoz, és egy komplett számítógépes kockázatelemzés is készül. Amennyiben a rendszer kockázatot észlel, az ellenőrök azonnal kiszállnak a helyszínre, vagy a közúton megállítják a fuvarozót” – emelte ki a főigazgató. Hozzátette: a NAV új megközelítést alkalmaz 2017-ben: a korrekt módon és legálisan működő vállalkozás életét nem nehezíteni, hanem támogatni fogják.

Jelentősen javította a hazai logisztikai szolgáltató központok nemzetközi megítélését, hogy mára Közép-Európában egyedülálló, három szintű, objektív logisztikai minősítési rendszer (LSZK) jött létre Magyarországon, összesen 29 logisztikai szolgáltató központtal – hívta fel a figyelmet előadásában Fülöp Zsolt. Az MLSZKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a logisztikai szolgáltató központok kiemelt szerepet játszanak hazánk külgazdasági kapcsolatainak előmozdításában és napi kereskedelmének bonyolításában, a szövetség tagságának éves gazdasági teljesítménye meghaladja az 1100 milliárd forintot, közel három százalékát adva ezzel a hazai GDP-nek. A szövetség az ágazat szereplőivel közösen hamarosan átfogó javaslatot nyújt be a kormány számára a hazai logisztikai szektor versenyképességének további növelése és piacvédelmének erősítése érdekében. 

A 2010 óta évről évre megrendezett Nemzetközi Közlekedéslogisztikai Konferencia a közlekedési és logisztikai ágazat egyik legfontosabb éves rendezvénye, amelynek célja felhívni a figyelmet a tisztességes piaci magatartásra, a törvényi keretek betartására, valamint az ágazati összefogás, az értékteremtés és a folyamatos fejlődés szükségességére. Az idei konferencián az ágazatpolitikai kérdések és kihívások mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a gyakorlati megoldások és a jövő technológiai trendjei.