Az orosz konfliktusok tovább lassítják a közép-európai gazdasági növekedést
Az Európai Unió és Oroszország közötti szankcióháború legnagyobb vesztesei – a jelentős orosz exporttevékenységet végző cégek – mellett mostanra már a belföldre termelő cégek is érzik a válság begyűrűző hatását. Egyrészt orosz piacról harmadik hónapja kiszoruló cégek az árufeleslegüknek különböző trükökkel próbálnak új piacokat találni, másrészt pedig az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre“ használja fel.
A közvetítők beiktatásával ismétlődő újraeladások (reexpediálások) hatására, sokszor a termékek származása nem dokumentált és nem állapítható meg: Magyaroszág is érzi már a kétes származású, silány minőségű, vagy lejárt szavatosságú termékek dömpingszerű beszivárgását. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) álláspontja szerint, amennyiben a kormány bevezeti jővőre az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert, azt alkalmassá kellene tenni a bizonytalan származású áruk kiszűrése mellett, az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók kiszűrésére is.
A reexpediálás tevékenysége, a külföldön vásárolt áru harmadik országban való értékesítése a közvetítő kereskedő árkockázatára. Egyes piaci szereplők ezt a gyakorlatban is alkalmazott törvényes és jól működő logisztikai megoldást akarják felhasználni az orosz embargó miatt keletkező árufelesleg értékesítésre. Azonban az elmúlt néhány hétben megjelentek az „ügyeskedők” is, akik az áru származásának eltüntetésére törekednek. A hirtelen keletkező árufeleslegtől nem egyszerű megszabadulni, a termelési rendszerek átállítása a lecsökkent igényekre sokszor több hetes, akár hónapos átfutást jelenthet. Az így keletkező árutöbblet egy része ideig-óráig tárolható, és ha nem tudnak a szavatossági időn belül új piacokat találni a fölöslegnek, elindul a veszteség minimalizálása érdekében a kényszerértékesítés – bárhova, csak ne nálam legyen elv alapján (ugyanis az eladhatatlan készletek megsemmisítése is nagyon sokba kerül).
Az MLSZKSZ információi szerint lejáró szavatosság, hiányos dokumentációk, megnyúló értékesítési folyamatok, ellenőrizhetetlen logisztikai szereplők, és bizonytalan származású termékek jellemzik jelenleg az átrendeződés piacát. Ezekből a kétes eredetű termékekből, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) csak az elmúlt hetekben is több száz tonnát foglalt le (zöldségek, gyümölcsök, tojások, sajtok). Amennyiben az orosz embargó kiterjesztésre kerül további termékekre, úgy más területeken is lehet számítani hasonló jelenségekre.
MLSZKSZ jó iránynak tartja, a kormány azon elképzelését, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (EKAER) vezessen be az áfa csalások visszaszorítására, amelynek célja az áruk útjának valós nyomon követése. Az MLSZKSZ állásfoglalása szerint logisztikai szakemberek bevonásával ezt a rendszer alkalmassá kellene tenni egyrészt a bizonytalan származású áruk, másrészt az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók eredményesebb kiszűréséhez is.
A szövetség ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett EKAER rendszer az eddig megismert formában jelentős többlet adminisztrációt ró a cégekre, amelyre azok nincsenek felkészülve, többségük gazdaságilag nem bírja el. Ez a többletköltség további versenyhátrányt jelent majd a jogkövetőn cégek számára a külföldi konkurenciával valamint, a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben. Ezért az MLSZKSZ egyrészről azt javasolja, hogy a vállalkozásokra háruló jelentős többlet adminisztrációs terhek ellensúlyozására, az EKAER program kapcsán beszedett jövedelmek egy részét – akár adókedvezmény formájában – forgassák vissza a szektorba. Az MLSZKSZ álláspontja szerint másrészről nagyon rövid időn belül ki kellene dolgozni az elektronikus számlázás és az elektronikus fuvarlevél bevezetésének feltételeit is. Ennek megvalósulásával a teljes számlázási és nyomon követési rendszert zárttá válna, és a logisztikai cégeket nem terhelné a többlet adminisztráció. Így megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét.