News

A logisztikai ágazatnak néhány piaci növekedést hozó évre, emellett megfelelő támogatási rendszerre lenne szüksége ahhoz, hogy az Ipar 4.0 ritmusát felvéve fejlődhessen

Fülöp Zsolt, a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének (MLSZKSZ) elnöke szerint a hazai ipari-logisztikai beruházások ígéretesen alakulnak. A fejlődés a következő egy-két évben bizonyosan folytatódik, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzetközi események hatását sem – állítja.

–  Kezdjük a statisztikánál: hány ipari park és logisztikai központ működik ma Magyarországon?

–  Az ipari parkok kormányprogram részeként működnek, adatszolgáltatási kötelezettséggel, így pontosan tudni, hogy jelenleg 196 található itthon. A logisztikai központok minősítését a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége végzi önkéntes alapon, itt az adatszolgáltatás kicsit nehézkesebb. Logisztikai központból egyébként kétféle létezik: az egyik a vállalati típusú, amelyek hazai száma 200-250-re tehető, a másik a több cégnek szolgáltatást nyújtó, bárki számára elérhető logisztikai központ. Ezekből az MLSZKSZ által kidolgozott minősítési rendszer szerint tizenhét intermodális, nyolc regionális, tizenhat helyi logisztikai szolgáltató központ működik hazánkban.

–  Mekkora telítettséggel üzemelnek ezek a szolgáltató bázisok általában?

–  Vannak százszázalékos kihasználtsággal működő ipari és logisztikai bázisok. Ezek többnyire a fővárosban, valamint Győrben, Székesfehérváron, Debrecenben, Záhonynál és Kecskeméten, a nagy ipari kibocsátók, fontos határátlépési pontok közelében találhatók. A nagyobb ipari régiók közelében már nagyon nehéz szabad, fejlesztésbe bevonható, jó elhelyezkedésű ingatlant találni, a vidéki ipari parkokban és logisztikai központokban azonban még van szabad kapacitás – akad, ahol az ötvenszázalékos értéket sem éri el a kihasználtsági mutató.

–  Mekkora területű egy-egy ipari-logisztikai létesítmény átlagosan?

–  Az ipari parkok mérete húsz hektártól és tíz betelepült cégtől indul. Az MLSZKSZ minősítéssel rendelkező logisztikai szolgáltató központok közül az intermodális tizenöt hektártól és tízezer négyzetméteres raktárfelülettől, a regionális tíz hektártól és ötezer négyzetméter raktárfelülettől, míg a helyi három hektártól és háromezer négyzetméternyi raktárfelülettől indul. A felső kategóriában nem ritkák a száz hektár fölötti létesítmények sem.

–  Jelenleg az országon belül hova koncentrálódnak ezek a központok?

–  Fajlagosan a legtöbb ipari park a Közép-Magyarország régióban, Budapesten és a főváros vonzáskörzetében található. Utána, sorrend nélkül Győr, Székesfehérvár, Debrecen és Kecskemét térsége következik. A logisztikai szolgáltató bázisok szintén Budapest körzetébe koncentrálódnak, Magyarország logisztikai kapacitásának hetven százaléka ebben a régióban található. Ha térképen nézzük, akkor az ipari parkok országos lefedettsége nagyjából egyenletes, logisztikai téren viszont erősen „Budapest-nehéz” hazánk.

–  Hol lenne a legnagyobb igény és merre van lehetőség fejlesztésre?

–  Több fő szempont határozza meg a beruházási irányokat. Iparipark-fejlesztés esetén a megfelelő befektetői szándék mellett további három fontos szempontot vizsgálnak: van-e megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő, jó elhelyezkedésű-e a terület, és az adott térségnek milyenek az infrastrukturális adottságai. Ha ebből egy is hiányzik vagy nem megfelelő minőségű, akkor ott már biztosan nem indul el a beruházás. Logisztikai fejlesztések esetében a három alapkritérium vizsgálatát megelőzi a megfelelő árualap felmérése is. Különböző okokból az ország teljes területén előfordulhatnak akadályok. Budapest környékén nagyon nehezen lehet jó elhelyezkedésű, megfelelő méretű ingatlant találni. Vidéken ingatlan még lenne, de minőségi munkaerőből komoly hiány van, sok helyen különböző infrastrukturális hiányosságok is vannak, amelyek behatárolják a mozgásteret, azaz hogy milyen ipari és logisztikai fejlesztést bír el az adott térség.

–  Mennyi ideig készül egy ilyen fejlesztés?

–  Ha nulláról indul a beruházás, akkor az előkészületekhez sok esetben két-három év is szükséges. Ha már megvan az ipari park vagy logisztikai szolgáltató központ alaprendszere, és működik, akkor a bővítés akár egy év alatt is megvalósítható.

–  A túlzott keresleten segít esetleg a Modern Városok Program?

–  Ha átgondolt és komplex ipari-logisztikai fejlesztési programot készít az adott város, hozzáértő szakemberekkel, akkor igen, másképp nem, vagy csak jelképes lesz az eredmény. Nem megfelelően kidolgozott program esetén fennáll a veszélye annak, hogy úgy fejlesztik a raktárakat, ipari területeket, hogy azzal nem a helyi cégeket erősítik, hanem konkurenciát építenek, és tönkreteszik a korábban jól működő cégeket.

–  Milyen hatással bír egy ipari-logisztikai park építése egy-egy település számára?

–  Fontos hatása van többek közt az adóbevételekre és munkahelyteremtésre, de fejlődésnek indulhatnak általa más területek is.

A legjobb példák erre Budapest, Székesfehérvár, Győr, Debrecen, Kecskemét vagy Miskolc. Ezeken a településeken azok, akik dolgozni akartak vagy akarnak, találtak és jelenleg is találnak munkát. Emellett több olyan kisebb település is van, ahol a helyi foglalkoztatási igényeket jól kiszolgálja egy-egy ipari park és kisebb logisztikai szolgáltató központ.

–  Hogyan állunk az unión belül e fejlesztések tekintetében?

–  Itt két csoportot tudunk megkülönböztetni: az egyikbe a külföldi, tőkeerős cégek fejlesztései tartoznak, amelyek időben, műszaki tartalom tekintetében „hozzák” az uniós szintet. A másik csoportba a hazai cégek által életre hívott beruházások tartoznak, itt már jelentkezhetnek a tőkehiányból eredő problémák. A fejlesztések ezek esetében lassabban, csak az adott feladathoz feltétlenül szükséges mértékben és csupán akkor valósulnak meg, ha már elengedhetetlen. Ezek esetében jelentős elmaradások vannak az uniós átlaghoz képest, ami kihatással lehet a cégek versenyképességére. A szakma úgy véli, egy jó pályázati rendszer ezen sokat segíthetne.

–  Mire számítanak a piacon egy-két éves távlatban és középtávon?

–  A jelenlegi piaci növekedés várhatóan a következő egy-két évben is folytatódik, amennyiben nem történik valamilyen váratlan esemény globális szinten. A jövőkép sajnos a nemzetközi térben érzékelhető események miatt bizonytalan. Ilyen kérdés például, hogy a kínai gazdasági fejlődés lufinak bizonyul-e és kipukkadhat-e, hogy milyen irányt vesz a szíriai konfliktus, miféle hatása lesz a Brexitnek, hogyan teljesít a német gazdaság, miképpen alakul az észak-koreai helyzet, miként az is, mi lesz az orosz–ukrán ellentét kimenetele. Ezek mind hatással vannak a jövőképre. Ezzel magyarázható a hazai cégek fejlesztési óvatossága, hogy alacsony a kockázatvállalási hajlandóságuk, ami valahol érthető, hiszen ott van még a fejekben a 2008-as gazdasági válság emléke. A szakma egyöntetűen úgy látja, a logisztikai iparágnak szüksége lenne még néhány csendes, piaci növekedést hozó évre, az igényeket jól kezelő támogatási rendszerre ahhoz, hogy az Ipar 4.0 ritmusát felvéve fejlődhessen, erősödhessen.

Forrás: Gazsó Rita, Magyar Hírlap