az MLSZKSZ alapszabálya
Ide kattintva letöltheti a Tagsági belépési nyilatkozatot!
Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok
Szövetsége
(MLSZKSZ)
ALAPSZABÁLYA
1. A SZÖVETSÉG JOGÁLLÁSA, NEVE, SZÉKHELYE
1.1. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) tagjai által önkéntesen létrehozott, autonóm érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti szervezet.
1.2. A Szövetség önálló és független jogi személyiségű, önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján alakult meg, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.
1.3. A Szövetség országos hatáskörrel rendelkezik.[1]
1.4. A Szövetség a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.
1.5. A Szövetség neve magyar nyelven:
Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
A Szövetség rövidített elnevezése: MLSZKSZ
A Szövetség idegen nyelvű elnevezése:
német nyelven: Vereinigung der Ungarischen Logistik Dienstleistungszentralen
angol nyelven: Association of Hungarian Logistics Service Centers
1.6. A Szövetség székhelye: 1052 Budapest, Apáczai Csere János utca 11. II. em. 209.
2. A SZÖVETSÉG CÉLJA
A Szövetség szakmai érdekközvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti szerv, amelynek célja:[2]
- tagjai érdekeinek képviselete és összehangolt érvényesítése,
- a hasonló célú hazai és nemzetközi társadalmi szervezetekkel a szakmai együttműködés kialakítása,[3]
- a logisztikai tevékenység hazai szabályainak egységesítése, szakmai színvonalának emelése
3. A Szövetség feladata
3.1. A Szövetség feladata a Szövetség céljának megvalósítása, melynek keretében kezdeményezi és szervezi tagjainak összehangolt fellépését a hazai logisztikai tevékenység szakmai színvonalának emelése, a tevékenység nemzetgazdasági szempontból fontos jellegének elismertetése érdekében. Ezen belül feladataink közé tartozik :
- a hazai kombináltszállítási tevékenységek fejlesztési és támogatási lehetőségeinek felmérése,
- a tagjait érintő illetékes tárcabizottságok munkájában, valamint a közlekedéspolitikai döntések szakmai előkészítésében való részvétel lehetőségének megteremtése,
- a logisztikai tevékenységben érintett hivatalos szervezetekkel való folyamatos kapcsolattartás és előírásaik tagjai felé történő közvetítése, az érintett szervezetek tájékoztatása a szövetségi fórumokon kialakított állásfoglalásokról,
- a logisztikai tevékenység általános szakmai-etikai normáinak kidolgozása, közzététele és karbantartása,
- a logisztikai szakma területén külföldön elért eredmények figyelemmel kísérése, azokról a tagoknak folyamatos információ közvetítése,
- a logisztikai szolgáltató központok hálózatával szemben támasztott nemzetgazdasági igények felmérése, tagokhoz való közvetítése,
- a logisztikai szolgáltató központok minősítése,[4]
- a logisztikai szolgáltató központok tevékenységét segítő szervezési és műszaki megoldások felkutatása, kidolgozása.
3.2. A Szövetség tagként léphet be olyan magyar vagy külföldi társadalmi szervezetbe, melynek irányelvei a Szövetség célkitűzéseivel összeegyeztethetőek.[5]
3.3. A Szövetség célkitűzéseinek végrehajtását elősegítő, azzal összhangban álló, kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet is folytathat; gazdasági társaságot alapíthat, vagy gazdasági társaságban tagként részt vehet.[6]
3.4. A Szövetség politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít.[7]
3.5. A Szövetséghez a céljainak megvalósítását támogatni kívánó, Alapszabályát elfogadó és a tagsági követelményeknek megfelelő jogi személyek tagként csatlakozhatnak.
4. A SZÖVETSÉG VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA
4.1. Szövetség vagyona a tagjai által fizetett díjakból, más személyeknek, szervezeteknek a Szövetség által elfogadott felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, valamint a gazdálkodási eredményéből áll.
4.2. A Szövetség tagjai által fizetendő tagdíj évi összegét és befizetésének feltételeit a Közgyűlés állapítja meg, melyet évente felülvizsgál.
4.3. A Szövetség vagyonával és bevételeivel, a pénzgazdálkodásra és a számvitelre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően, önállóan gazdálkodik.
4.4. A Szövetség tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj befizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek.
5. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
5.1. A Szövetség nyilvántartott tagsággal rendelkezik.
A Szövetség tagja csak Magyarországon nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet vagy más jogi személy lehet, amely az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja és kötelezettséget vállal a Szövetség céljainak megvalósítása érdekében történő közreműködésre és a tagdíj megfizetésére.
5.2. A Szövetséget a jelen Alapszabályt aláíró Alapítók hozták létre.
5.3. Az új tagok belépéséről írásban közölt tagfelvételi kérelem alapján az Elnökség dönt. A tagság az Elnökség döntésének napján jön létre.
Az Elnökség elutasító döntése esetén a felvételt kérő kérelmével a Közgyűléshez fordulhat, amely a kérelemről dönt.
5.4. A tagság formái
A tagok jogállásuk szerint alapító-, rendes-, pártoló és egyéni pártoló[8] tagok lehetnek.
5.4.1. A Szövetség alapító tagja lehet minden olyan belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, amely része az Országos Logisztikai Szolgáltató Központ hálózatnak.
5.4.2. A Szövetség rendes tagja lehet a logisztikai tevékenységben érdekelt olyan gazdálkodó szervezet, vagy más jogi személy, amelynek tevékenységében a logisztikai szolgáltatás nyújtása szerepel, illetve logisztikai szolgáltatást segítő tevékenységet végez.[9]
5.4.3. A Szövetség pártoló tagja lehet minden olyan jogi személyiséggel rendelkező szakmai szervezet, amelynek célja a logisztikai szolgáltatások fejlesztésének elősegítése.
5.4.4. A Szövetség egyéni pártoló tagja lehet minden természetes személy, aki elfogadja a Szövetség alapszabályát.[10]
5.5. A tagság megszűnése
A szövetségi tagság megszűnik a tag (rá vonatkozó jogszabály szerinti) megszűnésével, kilépésével vagy kizárással.
5.6. A tag kilépési szándékát az Elnökségnek legalább 3 hónappal a naptári év vége előtt, írásban köteles bejelenteni. A kilépést az Elnökség tudomásul veszi. A tagsági viszony a naptári év utolsó napjával szűnik meg.
5.7. Ha a tag az Alapszabályban foglalt kötelezettségeit az Elnökség írásbeli felszólítására nem teljesíti, úgy az Elnökség – a jogkövetkezményekre való ismételt írásbeli előzetes figyelmeztetés után – jogosult a tagot a Szövetség tagjainak sorából kizárni.
A kizárásról az Elnökség titkos szavazással, kétharmados szavazati aránnyal dönt. A határozatot köteles az érintett tagnak indokolással ellátva írásban megküldeni.
A Közgyűlés a tag kizárására vonatkozó elnökségi határozatot a tag írásbeli kérelmére felülvizsgálhatja, s a döntést meg is változtathatja.
A kérelmet a kizárásról szóló határozat kézhezvételétől számított 10 napon belül kell az Elnökségnek előterjeszteni, amely a jelen Alapszabályban meghatározott rendben gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról.
Tagdíjfizetés elmaradása esetén a hátralék megfizetésére az Elnökség az érintett tagot a fizetési határidő megjelölésével felszólítja. A felszólítás eredménytelensége esetén a tagot az Elnökség a következő hónap végével a Szövetségből kizárja.
6. A SZÖVETSÉG TAGJAINAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
6.1. A Szövetség tagja az Alapszabályban foglaltak szerint, és az ott meghatározott terjedelemben[11]
- részt vehet a Szövetség tevékenységében és rendezvényein;
- választhat és választható a Szövetség szerveibe;
- köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
A tagok kötelezettsége, hogy a Közgyűlés és az Elnökség határozatait betartsák, ajánlásait figyelembe vegyék; a Szövetség munkájához szükséges, de üzleti titkot nem sértő információkat rendelkezésre bocsássák.
6.2. A Szövetség alapító tagjának joga, hogy képviselője útján a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen, tisztséget viseljen, a Közgyűlés és Elnökségi ülés összehívására javaslatot tegyen, a Szövetség szolgáltatásait igénybe vegye, szövetségi tagságát cége üzleti papírjain feltüntesse, a Szövetség célját támogassa és szakmai munkájában bármely más módon részt vegyen.[12]
6.3. A Szövetség rendes tagjának joga, hogy képviselője útján a Közgyűlésen tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen, tisztséget viseljen, a Közgyűlés és Elnökségi ülés összehívására javaslatot tegyen, a Szövetség szolgáltatásait igénybe vegye, szövetségi tagságát cége üzleti papírjain feltüntesse, a Szövetség célját támogassa és szakmai munkájában bármely más módon részt vegyen.[13]
6.4. A Szövetség pártoló tagjának joga, hogy képviselője útján a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vegyen, a Szövetség szolgáltatásait igénybe vegye, a Szövetség célját támogassa és szakmai munkájában bármely más módon részt vegyen.[14]
6.5. A Szövetség egyéni pártoló tagjának joga, hogy a Közgyűlésen tanácskozási joggal részt vegyen, a Szövetség szolgáltatásait igénybe vegye, a Szövetség célját támogassa és szakmai munkájában bármely más módon részt vegyen.[15]
6.6. A Szövetség valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
7. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE
KÖZGYŰLÉS
7.1. A Szövetség legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a Szövetség tagjainak összességéből áll.
A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.[16]
Tisztújító Közgyűlést háromévente kell tartani.
Az évi rendes közgyűlést legkésőbb minden év május 31. napjáig meg kell tartani.
7.2. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörében
- meghatározza a Szövetség tevékenységének irányvonalát, ajánlásokat és állásfoglalásokat fogad el,
- dönt a Szövetség Alapszabályáról és módosításáról,
- jóváhagyja a tagdíjfizetés elveit és mértékét,
- meghatározza az éves költségvetést,
- elfogadja az Elnökség éves beszámolóját,
- dönt az Elnökség, az Ellenőrző Bizottság határozott időre történő megválasztásáról és felmentéséről, a felelősségrevonásuk iránti eljárás kezdeményezéséről,[17]
- határoz mindazokban a kérdésekben, melyeket az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal vagy az Elnökség döntéshozatal céljából elé terjeszt,
- dönt a tag kizárására vonatkozó, indokolással ellátott javaslatról,
- határoz a Szövetség más szervezetbe való belépéséről, más társadalmi [18] szervezettel való egyesüléséről,
- dönt a Szövetség feloszlásáról[19].
7.3. A Közgyűlés a Szövetség tagjainak képviseletre jogosult vezetőiből vagy az azok által delegált képviselőkből áll, mely utóbbi esetben a képviseleti jogosultságot írásos, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással kell igazolni. A Közgyűlésen minden tagot egy fő képvisel. Minden alapító és rendes tag egy-egy[20] szavazati joggal rendelkezik.
7.4. A Közgyűlést össze kell hívni az Ellenőrző Bizottság, az Elnökség vagy a tagság 10 százalékának – ok és cél megjelölésével – tett indítványa alapján. A Közgyűlést a Szövetség Elnöksége hívja össze.
A Közgyűlés meghívóját az ülés napja előtt legalább 8 nappal valamennyi tagnak és tisztségviselőnek írásban kell megküldeni.
A meghívó tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét és napirendjét, melyet az Elnökség véglegesít.
A Szövetség tagjai írásban, a Közgyűlés időpontját legalább 3 nappal megelőzően, a napirendhez javaslatokat tehetnek.
Érvényes döntéseket csak olyan kérdésekben lehet hozni, amelyek a Közgyűlés napirendjén szerepelnek.
7.5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a Szövetség szavazati joggal rendelkező[21] tagjainak több mint[22] 50 százaléka megjelent. Határozatképtelenség esetén az újra összehívott Közgyűlés a meghirdetett napirend tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Az esetleges határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés időpontját és helyét az eredeti meghívóban, a távolmaradás következményeire való figyelmeztetéssel [23] meg kell jelölni.
7.6. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.
Az Alapszabály elfogadása, alapszabály-módosítás, egyesülés és feloszlás[24] kérdésében a jelenlevők kétharmadának igenlő szavazata szükséges.
Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
Titkosan kell szavazni, ha azt a Közgyűlésen jelen lévő rendes tagok képviselőinek legalább egyharmada – az indokok megjelölésével – kéri.
7.7. A Közgyűlést a Szövetség Elnöke vagy a Társelnök vezeti. Ettől a Közgyűlésen szavazati joggal résztvevők bármelyikének javaslata alapján a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával eltérhet, és bármely, a Közgyűlésen szavazati joggal résztvevőt Levezető Elnökké választhatja.[25]
7.8. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az Elnök (a Szövetség Elnöke, a Társelnök, vagy a Levezető Elnök)[26] és két-, az alapító vagy rendes tagok képviselői közül megválasztott hitelesítő és a jegyzőkönyv-vezető ír alá.
A jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítő személyére a Közgyűlésen az Elnök tesz javaslatot.
A jegyzőkönyv tartalmazza az adatokat, amelyekből a jelenlét és a határozatképesség megállapítható, a Közgyűlés napirendjét, a hozzászólások lényegét, a szavazás eredményét és a határozatokat.
A jegyzőkönyvet valamennyi tagnak és a tisztségviselőknek meg kell küldeni.
7.9. A Szövetség tisztségviselőinek tisztsége megszűnik a határozott idő lejártával, lemondással, közgyűlési felmentéssel, a delegáló tagszervezetnél a munkaviszony megszűnésével, valamint a közügyektől eltiltó jogerős bírói ítélettel. Helyükre a delegálási joggal rendelkező tagszervezetek a tisztújító Közgyűlésen, vagy szükség szerint soron kívül összehívott rendkívüli Közgyűlésen – az Alapszabályban foglaltak szerint – új személyt delegálnak.
ELNÖKSÉG
7.10. Szövetség Elnökségének tagja magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint – a társadalmi szervezet nemzetközi jellege esetén – más nem magyar állampolgár is tagja lehet, feltéve, hogy nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
7.11. Az Elnökség 7[27] főből áll.
Tagjait a Közgyűlés 3 év időtartamra választja meg.
[28]Az Elnökség tagjai és a tisztségviselők tisztségükre újra delegálhatók és megválaszthatók.
Az Elnökség tagjai a Szövetség tagjainak képviselőiből, nyílt szavazással választandók.
Ha az Elnökség összetételében a három éves periódus alatt bármely okból változás következne be, úgy az új tagot oly módon kell megválasztani, hogy tisztsége az elnökség többi tagjával azonos időpontban járjon le.[29]
Az Elnökség tagjai a Szövetség vezető tisztségviselői, akik a Szövetség nevében testületi álláspontot képviselnek.
A tisztségviselők munkájukat társadalmi munkában végzik, más, a Szövetséghez hasonló célkitűzésű szervezetnél csak akkor és addig vállalhatnak az Elnökség előzetes tájékoztatásával bármely tisztséget, amennyiben és ameddig az a Szövetség céljainak megvalósítását és feladataik ellátását nem veszélyezteti.
A tisztségviselők ezen minőségükben munkáltatójuk által nem utasíthatók. A tisztségviselők feladataik ellátása során a Szövetség érdekeinek védelmében az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek eljárni, tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel. A testületek tagjainak felelőssége döntéseikért egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az a tisztségviselő, aki a döntés meghozatalában nem vett részt vagy az ellen szavazott.
Az Elnökség azon tagjainak visszahívásáról, akik a két Közgyűlés között eltelt időszakban az Elnökség üléseinek legalább felén bármilyen okból nem jelentek meg, ezen második Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. Esetleges visszahívás esetén a Közgyűlés a 7.18. pont rendelkezéseire is figyelemmel új tag(ok) megválasztásáról is dönthet.[30]
7.12. Az Elnökség tagjai első ülésükön maguk közül egyszerű szótöbbséggel Elnököt és Társelnököt választanak az Elnökség megbízásának idejére. Az Elnökség egyhangú döntéssel a logisztikai szakma terén kiemelkedő tapasztalattal rendelkező személy számára „tiszteletbeli elnök” cím használatát engedélyezheti, aki az Elnökségnek nem tagja.[31]
7.13. Az Elnökség feladata a Szövetség tevékenységének két közgyűlés közötti irányítása, a Szövetség képviselete hatóságok és harmadik személyek előtt.
Az Elnökség mindazon kérdésekben eljárhat, melyek nem tartoznak a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.[32]
Az Elnökség hatáskörébe tartozik különösen [33]:
- a Szövetség tevékenységének a közgyűlések határozataival összhangban álló irányítása,
- egységes állásfoglalások és ajánlások megfogalmazása a logisztika területén felmerülő kérdésekről,
- éves munkaterv jóváhagyása,
- a költségvetés-tervezet előzetes jóváhagyása, többletbevétel esetén pótköltségvetés készítése és előzetes jóváhagyása,
- Alapszabály módosítás Közgyűlés elé terjesztése,
- bizottságok létrehozatala,
- a Szövetség Szervezeti és Működési Szabályzatának az elfogadása,
- a Szövetség Főtitkárának megválasztása,[34]
- a főtitkár felett a munkáltatói jogok gyakorlása.
Az Elnökség dönt tagfelvételi kérelem ügyében, ha azt elutasítja, úgy az érintett a soron következő Közgyűlés állásfoglalását kérheti.
Az Elnökség fokozott figyelmet fordít arra, hogy a Szövetség tagjainak üzleti titok megőrzése iránti érdekeit a Szövetség tevékenysége ne sértse.
7.14. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként egy alkalommal tart ülést. A Tiszteletbeli elnök, Főtitkár, Irodavezető és az Ellenőrző Bizottság Elnöke az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt.[35] Az Ellenőrző Bizottság tagja az Elnökség tagjává nem választható.
Az Elnökség egyes napirendi pontok megvitatásához üléseire tanácskozási joggal meghívhat szakértőket, hatóságok és más szervezetek képviselőit.
Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak többsége részt vesz az ülésén és az alapító tagok képviselőiből legalább 3 jelen van.[36]
Az Elnökség határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt.
Kétharmados szótöbbség kell a működési szabályzatok elfogadásához, valamint a Főtitkár megválasztásához.[37]
7.15. Az Elnök feladata:
- a Közgyűlés és az Elnökség elnöki teendőinek ellátása más tisztségviselőkkel, elsődlegesen a Társelnökkel[38] való munkamegosztás alapján,
- a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek összehívása, a napirend meghatározása,
- a Szövetség önálló képviselete,
- a Szövetség munkavállalói felett a munkáltatói jogkör gyakorlása.[39]
7.16. A Társelnök feladata:
- a Társelnöki teendők ellátása az Elnökkel való munkamegosztás alapján, együttes döntésük szerint,
- feladatkörében a Szövetség önálló képviselete.
7.17. Az Elnökségi tagok feladata általában:[40]
Az Elnökség mint testület munkájában aktív részvétel, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása, a kialakított munkamegosztásnak megfelelően.
7.18. Ha az Elnökségi tagok száma a 4 fő alá csökken, az Elnökségi taglétszám 7.11. szerinti kiegészítésére – a hivatalban lévő Elnökségi tagok – a következő Közgyűlésen kötelesek intézkedéseket tenni.[41]
FŐTITKÁR
7.19. A Főtitkár vezeti a Szövetség munkaszervezetét. A Főtitkárt az Elnökség választja meg.[42]
Feladatai:
- a Szövetség napi ügyeinek vitele,
- feladatkörében a Szövetség képviselete, [43]
- a Közgyűlés és az Elnökség üléseinek, döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése, az azokról való beszámolás,
- a tagok tevékenységének koordinálása a Szövetség céljai tekintetében,
- a Titkárság tevékenységének vezetése és szervezése.[44]
ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG
7.20. Az Ellenőrző Bizottság 3 tagból áll, amelyet a Közgyűlés három éves időtartamra választ.[45]
Tevékenységét társadalmi munkában végzi, tagjai az ilyen tisztséget ellátó személyektől elvárható fokozott gondossággal kötelesek eljárni, tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint tartoznak felelősséggel.
A testület tagjainak felelőssége döntéseikért egyetemleges, döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntés meghozatalában nem vett részt, vagy az ellen szavazott. Az Ellenőrző Bizottság tagjává az Elnökség tagja vagy a Szövetség alkalmazottja nem választható meg.
7.21. Feladata a Szövetség pénzügyeinek ellenőrzése. Legalább évente egy alkalommal, az éves beszámoló elfogadása előtt köteles ülést tartani. Vizsgálatának eredményéről a Közgyűlésnek köteles évente írásban beszámolni, e nélkül az éves beszámoló elfogadásáról a Közgyűlés nem dönthet.
(-)[46]
7.22. Ha az Ellenőrző Bizottság létszáma a 7.19. pontban meghatározott alá csökken, kiegészítésére az Elnökségnél haladéktalanul rendkívüli Közgyűlés összehívását kell kezdeményezni.
MUNKASZERVEZET
7.23. A Szövetséggel munkaviszonyban lévő, alkalmazottakból álló döntés-előkészítő, operatív végrehajtó szervezet a Szövetség Titkársága, mely a Szövetség folyamatos működését hivatott biztosítani.
A Titkárság tevékenységéről köteles az Elnökségnek évente írásban beszámolni.[47]
A Titkárság élén a Főtitkár áll.[48]
8. A SZÖVETSÉG KÉPVISELETE
8.1. A Szövetség nevében általános képviseleti jogot írásos formában és egyéb módon a Szövetség Elnöke, Társelnöke és Főtitkára önállóan, vagy bármely két más Elnökségi tag együttesen gyakorolhatnak oly módon, hogy nevüket a Szövetség előírt, előnyomott, vagy nyomtatott neve alá ezen jogosultságoktól függően – önállóan, vagy együttesen írják. [49]
8.2. Az Elnök és a Társelnök, mint a Szövetség képviselője, feladat- és hatáskörét, akadályoztatása esetén vagy egyéb okból a jogszabályi keretek figyelembevételével eseti jelleggel vagy ügycsoportokra vonatkozóan tartósan átruházhatják. [50]
A képviseleti joggal felruházott alkalmazottak ezen joga együttes.
8.3.[51] A Szövetség pénzeszközeit bankszámlán tartja.
A Szövetség bankszámlája felett két képviseletre jogosult személy együttesen rendelkezhet.
A Szövetség vagyona feletti utalványozásra az Elnök, és a Társelnök önállóan, bármely két más Elnökségi tag pedig együttesen aláírva, a cél megjelölésével jogosultak.
9. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
9.1. A társadalmi szervezet megszűnik feloszlással, más társadalmi szervezettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
9.2. A Szövetség megszűnésének kimondásakor vagyonának további felhasználásáról a határozatot hozó Közgyűlés dönt.
10. ZÁRÓ RENDELKEZÉS
Jelen Alapszabályt a 2002. július 26-án megtartott, megismételt alakuló közgyűlésen az alapító tagok elfogadták, és szeptember 23. napján módosították. A Szövetség Közgyűlése ezt követően az Alapszabályt 2004. október 27., 2005. május 26., 2008. május 7. és 2009. május 7. napján módosította.
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint a társadalmi szervezetekre vonatkozó egyéb jogszabályokban foglaltak az irányadók.
Budapest, 2009. május 7. napján
………………………………….. …………………………………..
Fülöp Zsolt Bíró Koppány Ajtony
elnök főtitkár
|
[1] 2008. május 7-től [2] 2008. május 7-től [3] 2008. május 7-től [4] 2008. május 7-től [5] 2008. május 7-től [6] 2009. május 7-től [7] 2008. május 7-től [8] 2008. május 7-től [9] 2008. május 7-től [10] 2008. május 7-től [11] 2002.szeptember 23-tól [12] 2008. május 7-től [13] 2008. május 7-től [14] 2008. május 7-től [15] 2008. május 7-től [16] 2009. május 7-től |
[17] 2005. május 26-tól [18] 2002. szeptember 23-tól [19] 2002. szeptember 23-tól [20] 2002.szeptember 23-tól [21]2002.szeptember 23-tól [22] 2002.szeptember 23-tól [23] 2002. szeptember 23-tól [24]2002. szeptember 23-tól [25] 2009. május 7-től [26] 2009. május 7-től [27] 2008. május 7-től |
[28] 2002. szeptember 23-tól [29] 2002. szeptember 23-tól [30] 2009. május 7-től [31] 2002. szeptember 23-tól [32] 2002. szeptember 23-tól [33] 2002. szeptember 23-tól [34] 2005. május 26-tól [35] 2008. május 7-től [36] 2008. május 7-től [37] 2005. május 26-tól [38] 2002. szeptember 23-tól |
[39] 2008. május 7-től [40] 2002.szeptember 23.-tó [41] 2004. október 27-től [42] 2005. május 26-tól [43] 2002. szeptember 23-tól [44] 2008. május 7-től [45] 2008. május 7-től [46] 2002. szeptember 23-tól [47] 2005. május 26-tól [48] 2002. szeptember 23-tól [49] 2002. szeptember 23-tól [50] 2002. szeptember 23-tól |
MLSZKSZ Alapszabálya (letölthető)














