szechenyi 2020

Híreink

Previous Next

Kínai-magyar megállapodások a logisztikai együttműködés fejlesztésére

Megállapodást írt alá a kínai Xi’an (Hszian) Nemzetközi Szárazföldi Kikötő Befektetési és Fejlesztési Vállalat, valamint a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ), a Mahart Container Center Kft., a CECZ csoporthoz tartozó GHIBLI Szállítmányozási Kft. és a Záhony-Port Zrt. a kínai-magyar logisztikai együttműködés fejlesztésére. A megállapodással a felek a logisztikai csereforgalom volumenének növelését kívánják elősegíteni. Az MLSZKSZ szerint a megállapodás eredményeként, már rövidtávon a jelenlegi sokszorosára nőhet a vasúton, két irányból az országba érkező kínai konténerforgalom, amelynek egyre nagyobb része léphet Magyarországon keresztül az Európai Unió területére.

A logisztikai együttműködési megállapodásokat kínai részről a Pekingtől mintegy 900 kilométerre, délnyugatra fekvő, nyolcmilliós Xi’an (Hszian) városában található Xi’an (Hszian) Nemzetközi Szárazföldi Kikötő Befektetési és Fejlesztési Vállalat, magyar oldalról pedig az MLSZKSZ, a GHIBLI Szállítmányozási Kft., a MAHART Container Center Kft. és a Záhony-Port Zrt. írta alá.

A megállapodás keretében – amelynek célja a két ország közötti logisztikai forgalom volumenének növelése és a szakmai kooperáció elősegítése – kínai befektető cég és a magyar felek gyakorlati lépésekkel igyekeznek segítséget nyújtani egymásnak a logisztikai együttműködés fejlesztésére, valamint létrehoznak egy üzleti információmegosztási mechanizmust és népszerűsítik egymást a hivatalos kommunikációban. Az aláírók abban is megállapodtak, hogy segítik az üzleti utak, a delegációk rendszeres látogatásainak szervezését, amelyek során logisztikai promóciós eseményeket tartanak egymásnak, a területben rejlő lehetőségek jobb kiaknázása érdekében.

Az MLSZKSZ augusztusban számolt be arról, hogy három magyar cég közreműködésével elindult a kínai-magyar konténeres irányvonati forgalom – addigra közel 40 vonat és mintegy 1.400 konténer érkezett három útvonalon hazánkba. A Szövetség szerint reális esély van arra, hogy a Kínából az EU-ba áramló áruforgalom jelentős részét regionális logisztikai központként Magyarország ossza szét a kelet-európai térségbe.

Átadták a HungaroControl Remote Tower, azaz távvezérlésű toronyirányító központját a szakszolgálat Igló utcai épületében. A központból egyelőre kényszerhelyzeti irányítás zajlik majd.

A központba 14 kamera képét vezették be, és 360 fokban jelenítik meg egy LED-falon. A HungaroControl az élő kameraképeket összekötötte a felújított radarokból érkező információkkal, így azok az élő képen jelennek meg.Három kamera képe zoomolható, és infravörös tartományban is használható, így rossz látási viszonyok között is képes a gépek megjelenítésére.

A légiforgalmi irányítók ma még a toronyból végzik egyebek közt az induló gépek hajtóműindítási engedélyének kiadását, a futópályához irányítást, a felszállási engedély megadását, illetve érkező gépek esetén a leszállási engedély kiadását, és az állóhelyre gurítást. A központból a jövőben a kényszerhelyzeti irányítás zajlik majd, a teljes irányítás átvételéhez további kameraképek és optikai kábelek elhelyezése szükséges, ezek a fejlesztések már tervben vannak.

A távvezérlésű toronyirányítás központja az Igló utcában. (Fotó: HungaroControl)

Szepessy Kornél, a HungaroControl vezérigazgatója az ünnepélyes átadáson azt hangsúlyozta, hogy hét éves terv vált valóra, amely akkor vált végleg eldöntötté, amikor 2012 decemberében egy a HungaroControltól független áramellátási hiba miatt másfél napra leállt Ferihegy forgalma.

A projekt alapjául egy kanadai projektet vettek, így kanadai szakmai partnert és beszállítót választottak, aki telepítette a kamerákat, összekötötte a kameraképeket és a radarinformációkat és egy rendszerbe foglalták őket.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter elmondta, hogy a HungaroContro fejlesztése a maga nemében egyedülálló a világon, és ezzel nem csak válaszolnak a légiközlekedés és a légiforgalmi irányítás kihívásaira, de irányt is mutatnak.
Forrás: airportal.hu

Önálló pályázóként a HungaroControl 85%-os támogatási intenzitás mellett, közel 700 ezer euró értékben nyert pályázati támogatást az Implementation of PBN procedures in Hungary (PBN4HU) elnevezésű projekt megvalósításához.

A projekt keretében hét polgári és három katonai repülőtéren valósulhat meg a teljesítményalapú eljárások megtervezése, a Performance Based Navigation (PBN).

Az eljárás megvalósulása révén lehetővé válik a műholdas megközelítések kivitelezése, a projekt további részeként pedig egy nemzeti GNSS- (GPS, Galileo és GLONASS) jelmérő és -feldolgozó hálózat kiépítése is.

A tervezett feladat elvégzése a HungaroControl Zrt. több osztályát is érinti. Az eljárástervezők, a pénzügyi, jogi és műszaki fejlesztési szakemberek mátrixstruktúrában fognak együttműködni annak érdekében, hogy a projekt két és féléves időtartama alatt megtervezésre és publikálásra kerüljenek a műholdas navigációs eljárások az érintett repülőtereken (Békéscsaba, Debrecen, Győr-Pér, Kecskemét, Nyíregyháza, Pápa, Pécs-Pogány, Sármellék, Szeged, Szolnok), valamit beüzemelésre kerüljön a monitorrendszer. A projektmegvalósítás ideje: 2017.09.01.-2020.02.29.

A projektben foglalt célok elérésével a Társaság presztízsértékű helyet tud majd felmutatni az Európában megvalósult GNSS-alapú eljárások tekintetében: a megvalósult munka révén Franciaországgal (a kontinensünk ilyen tekintetben legfejlettebb országával) egyenrangú sűrűségben lesznek PBN-eljárások Magyarország területén.

A nemzeti GNSS- jelmérő és -feldolgozó hálózat kiépítésével és üzemeltetésével pedig a HungaroControl olyan képesség birtokába jut, amely a GNSS-interferenciák elemzése területén egyre fontosabbá válik. Hosszú távon a közeli országok hasonló hálózataira tekintettel (pl. Blue MED FAB) további szinergiák kiaknázása is lehetségessé válhat.

Több, informális és kétoldalú egyeztetés után 2017. 11. 08-án került sor a PBN4HU projekt hivatalos projektindító eseményére. A rendezvényen a HungaroControl munkatársai mellett részt vett többek között Astrid Mechel, az INEA projekthez rendelt brüsszeli kapcsolattartó, Dér Erika, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Víziközlekedési Főosztály Légügyi Osztályának osztályvezetője, valamint az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) és a Honvédelmi Minisztérium képviselői.

Jelen voltak továbbá a fejlesztésben érintett vidéki repülőterek delegáltjai, a GNSS jelmonitorozásban már tapasztalattal rendelkező nemzetközi szakemberek, valamint a BME Általános és Felsőgeodéziai Tanszékének vezető kutatói, akik a monitorrendszer üzemeltetésében szerzett jártasságukkal tudnak hozzájárulni a projekt sikeréhez.

A projektindító megbeszélésen elsőként a brüsszeli kapcsolattartó ismertette a támogatás pénzügyi hátterét, majd a HungaroControl projektvezetője vázolta a feladatok tervezett ütemezését és a gyakorlati megvalósítás részleteit. Ezt követte az érintett szakértők technikai jellegű egyeztetése a további kérdésekről.

Forrás: AIRportal.hu

Previous Next

 

Nemzetközi konferenciát rendez a 160 éves magyar közlekedéslogisztika előtt tisztelegve a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) januárban.  A rendezvényen bemutatják nemzetközi logisztika legújabb trendjeit és technológiai újításait, valamint megvitatják a hazai hatósági szabályozás aktuális kérdéseit is. Az esemény jelentőségét emeli az az évforduló, hogy jövőre lesz 160 éve, hogy felépült az első, rakodásra is alkalmas partfal a Lánchíd pesti végénél a Dunán. Ez a kikötőépítés indította el Pest-Budát, majd Budapestet a régió szállítmányozási csomópontjává válásának útján, amihez nem sokkal később az államvasutak megalakulásával a vasúti, majd a „postarepülőgépek” formájában a légiközlekedés is csatlakozott.

A január 25-26-i kétnapos konferencia körüljárja a logisztikai iparág aktuális témáit, így többek közt szó lesz a hazai logisztikai iparág versenyképességéről, valamint a logisztikai piacvédelem helyzetéről az Európai Unióban. A rendezvények megvitatják azt is, lehet-e a hatósági szabályozás eszköze a versenyképességnek, bemutatják a hatósági átalakítások tapasztalatait is. Ismét napirenden lesznek a közlekedéslogisztikai technológiai újításai, és a digitalizációval kapcsolatos kérdések (automata raktározás, gépek közti kommunikáció stb.) is. A legjobb gyakorlatokat és a legújabb trendeket hazai és nemzetközi cégek példáink keresztül mutatják be a konferencián.

A MLSZKSZ szerint a konferenciának különleges apropót ad, hogy a 2018-as év több jelentős közlekedéstörténeti esemény kerek évfordulója is. Az első rakodásra is alkalmas partfal 160 éve épült fel, a Lánchíd pesti végénél, a Dunán. Éppen 150 éve alakult meg az állami vasúttársaság, a Magyar Királyi Államvasutak; 100 éve pedig felszállt az első magyar postarepülőgép; 90 éve avatták fel a csepeli kikötőt. A kombinált fuvarozás története pedig legalább 130 évvel ezelőttre, 1888-ra nyúlik vissza, amikor Baross Gábor megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát. Jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Tefu Rt. is (jogutódja a Waberer’s International Nyrt.).

Legfontosabb évfordulók 2018-ban:

Rakodópart

Széchenyi István már 1834-ben javasolta, hogy építsenek Pest-Budán egy vasúti átrakásra alkalmas kikötőt. Az első, rakodásra is alkalmas partfal 1858-ben épült a Lánchíd pesti végénél, húsz évvel később pedig már több mint kilenc kilométernyi rakodópart szegélyezte kétfelől a Dunát.

A vasútminiszter

Baross Gábor a vasúti fejlesztések úttörőjeként vasminiszterként vonult be a közlekedéstörténeti emlékezetbe, de kevesen tudják, hogy volt egy „vasútminiszter”is. A kiegyezés korszakának közmunka és közlekedésügyi miniszterének, gróf Mikó Imrének fontos szerepe volt az állami vasúttársaság létrejöttében, aminek jövőre lesz éppen 150 éve. Az állam 1868. június 30-án (7 millió 500 ezer forintért) megvásárolta az állandó csőddel küszködő Magyar Északi Vasút Társaságot, és annak Pesttől Salgótarjánig és Józseftárnáig kiépített 126 kilométer hosszú, egyvágányú vasútját, minden tartozékával együtt. Ez a szerződés lett a Magyar Királyi Államvasutak alapító okmánya.

Földön, vízen, levegőben

A kombinált fuvarozás nem új találmány, már a 19. században elterjedt megoldás volt. Baross Gábor csaknem 130 éve, 1888-ban megteremtette a Magyar Államvasutak Hajózási Vállalatát, hogy „a MÁV síneit a vízen is meghosszabbítva” az ország közforgalmi igényeit vízi úton is, legalább részben kielégítse. A társaság 1938-ban vízrebocsátott, 1200 lóerős „Széchenyi”, és az 1939-ben megépült „Baross” lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó.

Lassan száz éve történt, hogy 1918. július 4-én Mátyásföld forgalmi repülőtérről bécsi útiránnyal felszállt az első magyar postarepülőgép. A körülmények nagyon kezdetlegesek voltak, a repülést alig segítette külső berendezés és a gépek műszerezettsége is nagyon alacsony színvonalú volt. Ez törvényszerűen vezetett a hamarosan bekövetkező katasztrófákhoz és ezzel a postajárat megszüntetéséhez. Eközben, 1918 szeptemberében 20 személyes Farman-gépekkel megindult az első, hivatalos, menetrend szerinti légijárat Párizs és London között.

Második Rotterdam Csepelen

Jövőre lesz 90 éve, hogy felavatták a csepeli kikötőt, amelyet szabadkikötővé egyes jogi akadályok miatt csak később, 1937-ben minősítettek. Az 1928. október 20-i ünnepélyes eseményen Bethlen István akkori miniszterelnök tartott beszédet. Szavai szerint „itt Közép-Európa legmodernebb, talán legtökéletesebb kikötője épült fel, mely tanúbizonyságot tesz arról, hogy e nemzet azoknak a sorscsapásoknak ellenére, amelyek érték, a békés munka területén a maga akarásának és tudatának tanúbizonyságát adta.” Eredetileg nyolc medencét terveztek a kikötőbe, amiből végül hármat építettek meg.

Az eseményt természetesen felkapta a korabeli közbeszéd is, társadalmi jelentőségét mutatja, hogy Móricz Zsigmond is lelkesedett az elképzelésért. Az író a Pesti Naplóban ekképpen méltatta az építkezést: „partjukon több hajó fér el, mint Rotterdamban (…) Itt fog, mert itt kell felépülni egész Európának egy központi raktár-vára. (…) Látom a jövőt, mikor ezen a területen halmozódnak fel Európa gazdasági életének fölöslegei.”

A nemzetközi hajózás szempontjából jelentős fordulat történt 1948-ban. Jövőre lesz 70 éve, hogy a hét dunai állam megkötötte a dunai hajózás rendjére vonatkozó belgrádi egyezményt. Az egyezmény alapján megkezdte működését a dunai hajózási együttműködést elősegítő szervezet, a Duna Bizottság, amely 1954-ben helyezte át székhelyét Budapestre és azóta is itt működik.

Ugyancsak jövőre ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a MASPED Első Magyar Általános Szállítmányozási Rt. és a Volán Állami Közúti Teherfuvarozási Vállalat (röviden: Volán Tefu Rt.) is, amelyet 1994-ben privatizált a Waberer’s International jogelődje.

Forrás: MLSZKSZ/Logisztika.com

A Rail Cargo Hungaria Zrt. Budapesten kollegiális eszmecsere keretében vitatta meg szállítmányozási partnereivel a vasúti árufuvarozás aktuális nemzetközi és hazai piaci helyzetét, a piac által kikényszerített díjkorrekció okait és következményeit.

A hatékonyság érdekében hozzá kell nyúlni az árakhoz

Dr. Kovács Imre, az Igazgatóság elnöke, CEO a vasúti fuvarpiac változásait elemezve elmondta, hogy. Magyarországon az ezredforduló óta a vasúti fuvarozás részaránya 24%-ról 17,5%-ra csökkent. Ezzel egy időben a bejegyzett vasútlogisztikai vállalatok száma a háromszorosára növekedett. A társaságok kénytelenek voltak racionalizálni: a csökkenő kereslethez igazították fuvarozási eszközeiket, visszafogták a fejlesztést, kevés figyelmet fordítottak a szakember-utánpótlásra és a képzésre. Mindez kapacitáshiányhoz, az eredményesség romlásához vezetett.

A helyzetet tovább rontották a pályaépítések miatti vágányzárak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által tervezett vágányzárak több kiemelten fontos vonalon a jövő évben is hónapokig fennmaradnak. A kerülőútvonalak jelentős többleterőforrást követelnek mind vontatási, mind humánerőforrás kapacitásban.

Növelni kell a jövedelemtermelő képességet

Dr. Kovács Imre rámutatott arra, hogy az elmúlt öt évben a fuvardíjak és költségeik közötti olló évről-évre még szélesebbre nyílt, aminek következtében kiadások jelenleg több mint 15%-kal meghaladják díjbevételeket, a működés hatékonysága pedig 20%-kal romlott.

Kijelentette: ezt a tendenciát meg kell állítani. A jelenlegi üzemméret fenntartása csak új eszközökbe történő beruházás útján valósulhat meg, amihez növelni kell a Rail Cargo Hungaria jövedelemtermelő képességét. A piac a szállítási kapacitások bővítése és a minőségbiztosítási befektetések iránti fokozott igényével kikényszeríti a fuvarozás fenntartható díjszerkezetének kialakítását. Ezért – főként irányvonatos forgalmakban – hozzá kell nyúlni az árakhoz.

Az igazgatóság elnöke végezetül elmondta, hogy az RCH a hosszú távú ügyfélkapcsolatok fenntartásában érdekelt. Az egyes kocsi szolgáltatás esetében pedig javítja szolgáltatását és Magyarországon egyedüli szolgáltatóként megőrzi az országos lefedettséget.

Új fuvarozási feltételek

A találkozón elhangzott, hogy a 2018. évi fuvarozási feltételekről a Rail Cargo Hungaria kereskedői üzletenként állapodnak meg a megrendelőkkel. Általánosságban a tervezett árudíjszabás 6%-os áremelést irányoz elő.

Forrás: RCH

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

SiteFace Kft.

IT Divízió Kft.

Informatikai üzemeltetőnk:
IT Divízió Kft.

Hírlevél