szechenyi 2020

Híreink

A logisztika.com portál immár hatodik alkalommal publikálja az iparág TOP100 vállalkozását felvonultató listáját. Az Opten Informatikai Kft. céginformációs adatbázisa alapján a logisztika.com számára összeállított lista a magyarországi székhelyű, áruszállítás, raktározás főtevékenységű vállalkozások 2017-es eredményeit rangsorolja nettó árbevételük alapján.

A cikk teljes terjedelemben az alábbi linkről érhető el: 

http://logisztika.com/a-top-100-aruszallitas-es-raktarozas-fotevekenysegu-vallalkozas-magyarorszagon/

Interjú Kling Péterrel

A GINOP 5.3.4-16-2018-00039 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán Kling Péter munkavédelmi szakmérnök, tanácsadó osztotta meg tapasztalatait a munkavédelem és munkabiztonság fontosságáról.

Mióta foglalkozik munkavédelemmel? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik ezen a területen?

Okleveles faipari mérnökként végeztem 1997-ben. Utána különböző faipari cégeknél dolgoztam mérnökként, külföldön és Magyarországon egyaránt.

2002 körül bejött a kockázatértékelési kötelezettség a vállalkozásoknál. Édesapám akkoriban asztalos vállalkozó volt, így neki is kellett a saját vállalkozásáról kockázatértékest végezni.

A faiparban akkor már volt jártasságom, így édesapám megbízott vele, hogy készítsem el a családi vállalkozásra. Akkoriban már voltak munkavédelmi könyvesboltok, így hát vettem szakirodalmat, megnéztem, hogy mit is tartalmaz egy ilyen kockázatértékelés és elkészítettem a családi cégre. Nem volt egy nagy ördöngösség, főleg ilyen kis vállalkozások esetén, mint a családi asztalos műhely, ahol 5-6 ember dolgozott. Ezért úgy voltam vele, hogy az ismeretségi körben, munka mellett, másodállásban el tudom másnak is készíteni, ez akkor nem igényelt semmilyen munkavédelmi végzettséget, bárki készíthetett ilyen dokumentumokat. A 2000-es években ráadásul évente kellett a kockázatértékelést felülvizsgálni, csak pár éve jött be a 3 évenkénti újra elkészítési kötelezettség.

2004-től azonban változás történt a kockázatértékelések terén. Ekkor már munkavédelmi végzettséghez kötötték a készítésüket és a felülvizsgálatukat. Úgy voltam vele, hogy sajnáltam veszni hagyni az addig összegyűlt ügyfeleket és a megszerezett tudást, ezért elvégeztem egy munkavédelmi technikus képzést.

Az már látszódott, hogy már annyi ügyfél összegyűlt, hogy azzal már el lehet kezdeni önállósodni. Akkoriban éppen munkahelyváltás előtt álltam és úgy gondoltam, hogy inkább koncentrálok a munkavédelemre és a kockázatértékelésre. A munkavédelmi végzettségem már megvolt, a korábbi munkákból már összegyűlt annyi ügyfél, hogy nem kellett teljesen nulláról kezdenem. Elkezdtem egyéni vállalkozóként dolgozni és évről-évre jöttek hozzá újabb ügyfelek, újabb tevékenységek. Idővel vettem fel kollegákat, különböző munkavédelmi CD-ket készítettünk, rendezvényeket, tanfolyamokat szerveztünk. Mi is csináltunk munkavédelmi technikusi tanfolyamokat, egyre jobban beleástam magam ebbe a témába, elvégeztem a munkavédelmi szakmérnöki képzést is és egyre kiterjedtebbé vált ez a tevékenység.

A legelején még a faipar volt a domináns, mert ugye az édesapám is asztalos volt, én is faipari mérnökként végeztem. A faipar amúgy is az egyik legveszélyesebbek közé tartozott, tehát abban a körben kezdtem.

Később már többféle iparággal is foglalkoztam, mert egy bizonyos cégméret felett már nem lehet specializálódni. Mint az élet szinte minden területén, itt is érdemes több lábon állni.

Van-e esetleg konkrét munkavédelemmel kapcsolatos példája? Mire figyeljenek oda az érintettek?

A legérdekesebb az volt, hogy a munkavédelmi oktatásoknál, nagyon nehezen fogadták be az elmondottakat. Hiába tartottunk akármilyen oktatást valahogy a dolgozók úgy elültek. Fél agyukat kikapcsolják, lehet végre pihenni. Nekem az volt az elvem, hogy a munkavédelmi oktatások a legfontosabbak, mert hiába van akármilyen védőberendezés, ha azt a dolgozók nem használják, kikerülik, és nem tudják azokat az alapokat, hogy hogyan álljanak hozzá a munkához, akkor önmagában a védőberendezés nem sokat ér.

Ekkor jutott eszünkbe a többi munkavédelmis kollégával, hogy összegyűjtjük a jellemző munkahelyi balesetek képeit. Ezek természetesen megtörtént konkrét balesetek voltak, rövid leírással, CD-re kiírva.

Ilyen kirívó eset volt például a targoncás munkás, akinek a fejére esett egy cserép, és mivel nem volt rajta védősisak, ezért máris megtörtént a baj…

Vagy másik példa a gyűrűt hordó dolgozó, aki leugrott a platóról, az ujja gyűrűvel együtt fennakadt, melynek következtében a gyűrű lefejtette a húst az ujjáról. Ezek a valós történetek, képek olyan szempontból tényleg nagyon jók voltak, hogy ha az oktató elmondta: „Emberek hordjatok sisakot, mert ha nem, akkor baj lesz!” és „Ne hordjatok gyűrűt, mert akkor meg ez lesz!”, akkor nem történt semmi. Viszont amikor kezdtünk ilyen képeket mutogatni, akkor jól látszott, hogy mindenki rögtön levette és zsebre vágta a gyűrűt, illetve a sisakot magához ölelte.

Ami a legérdekesebb sztori volt, hogy valaki a munkavédelmi oktatáson szenvedett munkahelyi balesetet. Pont mikor az ominózus gyűrűs képre ugrottunk, akkor azonnal elájult és beverte a fejét. Nem is azt mondom, hogy csak sima elrettentő példák voltak ezek, hanem inkább érzelmi hatást váltott ki a résztvevőkből. Mert ha az ember csak hallja, akkor az egyik fülén be, a másikon ki. De ha már van valami érzelmi töltet, akkor már mindjárt sokkal közelebbinek és személyesebbnek érzi az ember.

A postai, futár és logisztikai ágazatban, ami jellemző veszélyforrás, hogy sok helyen a futár már egy egyéni vállalkozó, nyilván a Magyar Posta Zrt. esetén a levélhordókat ne soroljuk ide, nekik van saját munkavédelmi képviseletük, inkább elsősorban az egyéb futárokra, kiszállítókra gondolok. Sok helyen úgy működik a dolog, hogy a futár egyéni vállalkozó és leszerződik a céggel. De az egyéni vállalkozókra ugye nem vonatkozik a munkavédelmi törvény (mivel nem szervezett munkavégzés), így nem kell foglalkoznia a saját munkavédelmével, a legtöbb esetben nem is foglalkozik vele. A megbízónak pedig nem érdeke ezzel foglalkozni, a törvény sem kötelezi rá. Így sok esetben ezek elsikkadnak. Rossz állapotú járművekkel közlekednek itt a téli időszakban, a szinte teljesen elkopott téli gumikkal, és máris kialakul egy-egy veszélyhelyzet, baleset.

A munkahelyi biztonság és egészségmegőrzés érdekében mi lenne a legfontosabb üzenete a munkavállalók és munkáltatók számára?

Talán azt tartanám legfontosabbnak, hogy ne hagyatkozzanak a munkáltatók arra az évi egyszeri munkavédelmi oktatásra, ahol nagyjából elmondják az elméletet, mert ha rázúdítanak az emberre rengeteg munkavédelmi információt, amikkel pont akkor találkozik először, úgyse tudja megtanulni, maximum akkor, ha eléggé motivált és mélyebben is utánajár a dolgoknak. Úgyhogy én azt szoktam mondani az ügyfeleimnek, hogy inkább több rövid munkavédelmi oktatást tartsanak. Ezzel is ismételve az éves, nagy oktatás éppen aktuális részeit. De az is egy megoldás, hogyha minden olyan esetben, amikor valami újabb munkafázis jön, a helyi vezető 5 percben elmagyarázza a munkásnak, hogy mire ügyeljen, akár napi vagy heti szinten.

Ezek alapján inkább az lenne a helyes irány, ha rövidebbek lennének az oktatások?

Nem feltétlen. Inkább a napi instrukciókba, munkairányításba kellene beépíteni a munkavédelmet. Hogyha elmondják az embernek, hogy most az a feladat, hogy azt a kupacot összevágod, és azt oda teszed, akkor abba a feladatkiadásba bele kellene annak a munkavédelmi aspektusait is venni. Időben ez nem sok. Kb. 3 percben elmondják a feladatot és még fél percben azt, hogy mire figyeljenek oda munkavédelmi szempontból. Ez így nem tűnik egy olyan óriási igénybevételnek, és ennek van esetleg hatása is, míg egy év elején megtartott oktatás tartalmára kisebb valószínűséggel emlékeznek novemberben.

Másik probléma, hogy a nagy munkaerőhiány miatt sok helyen szinte mindenkit felvesznek betanított munkásnak. Ezektől az emberektől nem feltétlen lehet elvárni, hogy egy olyan munkamorállal, fegyelmi szinttel rendelkezzenek, mint akik már régóta dolgoznak az adott helyen.. Úgyhogy figyelembe kell venni ezeket a tényezőket is és nem lehet arra hagyatkozni, hogy a megtartott oktatást később is tudja és észbe tartsa.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

A kutatás az, ami leginkább szolgálhat újdonságokkal. Ebből szerintem olyan eredmény tud születni, amit ha megfelelően feldolgoznak és megfelelő megállapításokat szűrnek le, akkor azok nagy segítségére lehetnek a munkavédelmi képviselőknek, akik adott esetben munkavédelmileg annyira nem felkészültek. Nyilván ez abból fakad, hogy megválasztják őket és részt vesznek egy 1-2 napos tanfolyamon, amin szinte először találkoznak a munkavédelemmel, ezért sem tudnak mindent.

Szóval a kutatás segítségével megismerhetnek jó gyakorlatokat, jellemzőbb problémaforrásokat az iparágban. Ettől kezdve a képviselők nem csak a saját tudásukra hagyatkozhatnak, hanem át tudnak venni jobb megoldásokat, az adott iparágban bevált példákat.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt időszak az élet szinte minden területén, a határidők szabta nyomás ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára egyaránt. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert, amely segítségére lehet az iparági munkaadók és munkavállalók részére?

Általános stresszkezelő módszert nehezen tudok mondani, mert ugye mindenkinek más az, ami a stresszt kiváltja. Ilyet inkább egyénre szabottan lehet definiálni és felállítani.

Ami ebben a téli időszakban inkább jellemzőbb probléma, és ami ellen viszonylag könnyebb védekezni azok az utcai elesések. Munkavédelmi boltokban lehet kapni ilyen cipőre húzható csúszásgátló talpakat. Célszerű ilyet tartani, főleg annak, aki olyan munkakörülmények között dolgozik, hogy az utcát kell járnia. A táskájában, zsebében könnyedén elfér, így egyből rá tudja húzni a cipőre.

A projekt hivatalos honlapján, a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.postaesfutarbiztonsag.hu/

infoblokk kedv final CMYK  ESZA

Az idei november fontos mérföldkőnek bizonyult a Prologis fenntarthatósággal kapcsolatos céljainak megvalósítása terén. 2018-ban több jelentős eredményt is elértünk, valamint túlteljesítettünk a környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalás, valamint a felelős vállalatirányítás (ESG) tekintetében, ami igazán jó hír!

Világszerte példát mutattunk a fenntartható logisztikai ingatlanfejlesztést és a felelős vállalkozások működését illetően egyaránt. Elért eredményeink egyik legfontosabb mutatója a vállalatunk által évről-évre begyűjtött díjak és elismerések száma.

A Prologis az évek során számos elismerést kapott a fenntarthatóságot segítő tevékenységeiért. Idén sem volt ez másképp, ami bizonyítja, hogy milyen jelentős erőfeszítéseket teszünk az ESG-t érintő területeken.

A National Association of Real Estate Investment Trusts (NAREIT) 2018-ban sorozatban már hetedik éve ismerte el a Prologist az „Industrial Leader in the Light” díjjal a vállalat teljes portfóliójára kiterjedő ESG gyakorlat és energiafogyasztási eljárások miatt – ez a fenntarthatósággal kapcsolatos legkomolyabb elismerés az ingatlanberuházási ágazatban.

Az okok, ami miatt a NAREIT idén ismételten nekünk ítélte oda a díjat, magukban foglalják a Prologis a fenntarthatósággal kapcsolatos öt célkitűzését:

175 megawatt teljesítményű napenergia-termelő kapacitásunkat, amellyel a Prologis harmadik legnagyobb telepített napenergia-kapacitást tudhatja magáénak az Egyesült Államokban (a Walmart és a Target után)

Világszerte 304 fenntarthatósági minősítésünket

A tényt, hogy üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentési tervünket négy évvel az eredeti célkitűzésnél korábban sikerült megvalósítanunk

Kiemelkedő önkéntességi és adományozási kezdeményezéseinket

„Community Workforce Initiative” elnevezésű programunkat, amellyel bérlőink munkaerő-szükségleteinek kielégítését segítjük

Ha többet kíván megtudni ezzel a patinás díjjal kapcsolatban, kattintson ide.

A fenntartható fejlesztés közös érdek. Az üvegházhatású gázkibocsátás (GHG) csökkentésére irányuló célkitűzések az éghajlatkutatás eredményeivel összhangban történő meghatározása a környezetbarát fejlesztés egyik legbiztosabb módja. Idén novemberben újabb fontos mérföldkőhöz jutottunk el, hiszen jóváhagyták a Prologis az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentésére irányuló, tudományos eredményeken alapuló célkitűzéseit (SBT célkitűzések). Vállalatunk ezzel a logisztikai ingatlanfejlesztő vállalatok közül elsőként részesült ebben az elismerésben.

A Science Based Targets Initiative (SBTi) elnevezésű szervezet irányítása alatt az SBT-k rendszere egy nemzetközileg elismert módszer, amely segíti a vállalkozásokat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló célkitűzéseiket a tudományos eredményeknek megfelelően határozzák meg. Az SBT célkitűzések iránymutatást biztosítanak a Prologishoz hasonló vállalatok számára, amelyek számszerűsíthető eredményeket kívánnak elérni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése terén. Az általunk meghatározott célok jóváhagyása visszaigazolja, hogy a Prologis piacvezető szerepet tölt be a fenntarthatóság terén.

A Prologis SBT célkitűzései a következőket tartalmazzák: „A Prologis az 1. és 2. körbe tartozó üvegházhatású gázkibocsátásait 2025-ig 21 százalékkal, 2040-ig pedig 56 százalékkal kívánja csökkenteni a 2016-os bázisévhez képest. A Prologis továbbá a 3. körbe tartozó üvegházhatású gázkibocsátásait 2025-ig 15 százalékkal, 2040-ig 40 százalékkal kívánja csökkenteni a 2016-os bázisévhez képest.”

Végül, de nem utolsósorban a Prologis a fenntarthatóság érdekében végzett tevékenységét a Corporate Secretary Magazine november 8-án a 11. éves Corporate Governance Awards díjkiosztó gálán ismerte el azzal, hogy a 2018 évi „Corporate Governance” díjra jelölte vállalatunkat a „Legjobb ESG beszámoló” kategóriában. Az a tény, hogy vállalatunkat erre a patinás díjra jelölték, tükrözi az ESG célkitűzéseinkkel kapcsolatos beszámolóink magas színvonalát és megbízhatóságát.

Bár az első helyet a Microsoft szerezte meg, a jelölésünk komoly eredmény, hiszen ezzel kivételes társaságba kerültünk, ráadásul a 15 kategórián belül mi voltunk az egyedüli ingatlanfejlesztő vállalat a jelöltek között. A jelölés egyben a vállalatirányítás terén elért kiemelkedő eredményeink elismerését is jelenti.

Ezúton is gratulálunk valamennyi szakemberünknek, akik jelentős szerepet vállaltak az említett kiemelkedő elismerésekhez vezető munkában.

Forrás: Prologis

A Prologis az ipari ingatlanok piacán világszerte betöltött vezető pozíciójának megfelelően komolyan veszi a fenntarthatóságot. A vállalat tisztában van vele, hogy logisztikai épületei évekre a helyi környezet részévé válnak, hatással vannak az ott található közösségekre és emberekre, akik bennük dolgoznak.

Milyen fenntartható megoldásokat alkalmaz a Prologis a környezeti hatások minimálisra csökkentése és a maximális energiahatékonyság elérése érdekében a logisztikai ingatlanok kialakításánál? Ezekbe nyújt betekintést az alábbi infografika: 

us warehouseanatomy exploded 170503 hun final

interjú Potykiewicz Tamással a Magyar Posta korábbi HR igazgatójával

A GINOP 5.3.4-16-2018-00039 kódszámú és „Munkabiztonság és a munkaegészségügy komplex fejlesztése a raktározás, tárolás; postai, futárpostai ágazatokban foglalkoztatottak részére” című Európai Uniós projekt kapcsán a munkavédelem fontosságát és a feladatok megfelelő szervezését hangsúlyozta Potykiewicz Tamás, aki 10 éven át dolgozott a Magyar Postánál, mint humán erőforrás gazdálkodási igazgató.

Jelenleg hol dolgozik, és milyen pozíciót tölt be munkahelyén?

A Munkástanácsok Országos Szövetségénél (MOSZ) több projektben vettem részt: a Jogpontok.hu projekt Dél-dunántúli és Nyugat-dunántúli régiók projektvezetőjeként és a jelenlegi projekt szakmai megvalósítójaként. A projektek mellett a Budapesti Műszaki Egyetem (BME), Menedzsment és Vállalatgazdálkodási Tanszéken, mint külső óraadó, emberi erőforrás ismereteket tanítok.

Mióta foglalkozik munkavédelemmel? Milyen végzettséggel, tapasztalatokkal rendelkezik e téren?

1989 óta foglalkozom emberi erőforrás ügyekkel. 1989-től 1993-ig a Csőszerelőipari Vállalatnak voltam a személyügyi igazgatója és ott hozzám tartozott többek között a szakképzés is. Működtettünk egy szakképzési intézetet, amelyen belül volt a munkavédelmi képzés is.

Ezután egy kis kitérővel a Chinoin Rt.-hez kerültem, mint humánerőforrás adminisztrációs vezető. A Chinoin akkor már a francia Sanofi többségi tulajdonában volt, így a gyógyszeripar szigorú munkavédelmi rendszerei mellett megismerkedhettem a multinacionális nagyvállalat működésével is. A vegyiparban, így különösen a gyógyszeriparban a munkavédelem egészen különleges feltételeknek kell, hogy megfeleljen. A különböző tevékenységekhez speciális szakképesítés és fokozott üzem egészségügyi és balesetvédelmi felkészítés szükséges. A gyógyszeripari munkavállalók sokszor extrém munkakörülmények között, fokozott expozíciós kitettségek mellett végzik a munkájukat. Egészségük megóvása érdekében kimagasló munkavédelmi szolgáltatásokat kell működtetni, melyekben nem csak a munka- és védőeszközök biztosítása, a biztonságos munkakörülmények állandó fejlesztése, a rendszeres üzem egészségügyi vizsgálatok megszervezése, hanem az egészségvédelmi képzések és munkavédelmi oktatások rendszere is döntő szerepet kap. Feladataim között, így a professzionális munkavédelmi szervezet HR oldali támogatása, valamint a szakszervezetek munkavédelmi funkciójának,- a Kollektív szerződésen keresztül történő - segítése is szerepelt.

2000-ben munkahelyet váltottam és humánerőforrás gazdálkodási igazgatóként a Magyar Posta Zrt-nél folytattam a munkámat. Szervezetileg hozzám tartoztak az élőmunka költségek, úgy, mint a bérek, a személyi jellegű költségek, a létszámtervezés és a munkaügyi kapcsolatok rendszere. A közvetlen törzskaromhoz tartozott a stratégiai üzemegészségügy és munkavédelem. Ez alapvetően a szabályozási és irányítási munkák összességét jelentette, úgy, mint pl. a Postai Munkavédelmi Szabályzat (PMVSZ) kidolgozását, valamint egyeztetését és elfogadtatását a munkavállalói és munkaadói képviselőkkel. Az MP Zrt. üzem egészségügyi rendszerének működtetése és az egészségügyi szolgáltatókkal történő szerződéskötések ugyancsak a törzskari irányítási feladataim közé tartozott

A 2000-es években az MP Zrt. még közel 44 ezres létszámmal működött, hatalmas élőmunka igényes területei voltak, jellemzően nehéz fizikai munkát végző munkatársakkal. Elég csak megemlíteni azokat a kézbesítőket, akik a postai küldeményeket az időjárási körülményekkel és minden más nehézségekkel dacolva nap, mint nap eljuttatják a címzetteknek. Ugyancsak nagy fizikai és stressz terhelésnek voltak kitéve a feldolgozásban dolgozók és a gépjárművezetők. A munka és egészségvédelmi feladatok, így hatványozódva jelentek meg a területemen és akkor még nem is említettem a munka-, a védő- és a formaruha naponta megjelenő problémáit.

Miért kezdte el a munkavédelem érdekelni? Mi volt az a pont az életében, ami ebbe az irányba terelte?

Az első találkozásom a munkavédelemmel az a pillanat volt, amikor még a Csőszerelőipari Vállaltnál műszaki előkészítő és művezető voltam. Nagy építkezések (Hilton Szálló, Hotel Intercontinental, Skála Metro) résztvevőjeként naponta találkoztam balesetveszélyes körülményekkel. Az ilyen helyzetekben nekem egyrészt munkavédelmi oktatást kellett tartani, másrészt harcolni kellett a generálkivitelezővel a biztonságosabb munkaterület kialakításáért

Eddigi karrierem során, amilyen munkákat végeztem, az mindig emberekkel volt összefüggésben. Alapvetően műszaki ember vagyok - a BME Gépészmérnöki karán műszaki tanárként végeztem - mindig is a humán ismeretek vonzáskörében éltem, az oktatást és képzést tartottam elsődlegesnek. A pályám kezdetén ez még nem volt világos, de a korszerű HR ezt nevezi többek között az emberi erőforrások fejlesztésének. A Csőszerelőipari Vállaltnál 1989-ben kineveztek a Személyzeti Osztály vezetőjévé, aztán amikor a vállalat átalakult részvénytársasággá, akkor lettem én a személyügyi és munkaerő-fejlesztési igazgatója annak a csapatnak. A későbbiek során a munkavédelemmel összefüggő ismereteimet és tapasztalataimat nemzetközi szinten is kamatoztathattam. 2001-től én képviseltem az MP Zrt.-t az Európai Postai Párbeszéd Bizottságban. Magyarország Európai Uniós csatlakozása után megbíztak egy új munkabizottság megalakításával és egyben vezetésével is, melynek feladata az európai posták balesetmegelőzési tapasztalatait összegyűjtve ajánlások megfogalmazása volt a postai munkáltatók és munkavállalók felé.  A munkabizottság az Accident Prevention Workgroup – vagyis balesetmegelőzési munkabizottság nevet viselte és tíz munkáltatói- és tíz munkavállalói tag volt benne, képviselve a legnagyobb európai postákat és szakszervezeteket.

A munkabizottságot 2004-2010 között vezettem és igyekeztem működése alatt a legtöbb gyakorlati hasznot kihozni belőle, mind a nemzetközi postai szintéren, mind a Magyar Posta tekintetében. 2006-ban már Budapesten rendeztünk egy két napos konferenciát, ahol ott volt a teljes európai postai munkavédelem, hogy megossza egymással tapasztalatait. 2009-ben nagy viták után a munkabizottság egy közös nyilatkozatot készített elő, melyben az európai uniós posták munkáltatói és munkavállalói együttesen határozták meg feladataikat a postai balesetek megelőzése terén. A nyilatkozat tartalmát később beemelte saját programjába az Posteurop nemzetközi postai szövetség, így annak tartalma ajánlásként nem csak az Európai Unió tagpostáihoz, hanem az összes európai postához eljutott ajánlásként

 

A korábban említett postai nagy felmérésnek mi lett a konklúziója?

A felmérést a Posta üzem egészségügyi főorvosával - aki a törzskari szervezetemben stratégiai feladatokat látott el - közösen indítottuk, mert a szakszervezeti oldalról nagy nyomás volt rajtunk, hogy korkedvezményes nyugdíjat próbáljunk kiharcolni a postásoknak.

Szívesen láttunk az előkészületeknek, mert nem csak a szakszervezeti kérést tudjuk megvalósítani, hanem végre egy reprezentatív kutatás eredményeit is felhasználva képesek leszünk új humánstratégiai célokat kitűzni a Magyar Posta Zrt. elé.

A kutatás nagymintás volt, majdnem tizenkétezer postás vett benne részt. Óriási munka volt, több mint másfél évig tartott. A szakszervezet által megfogalmazott eredményt a kutatás nem érte el, mert – bár végigjártunk minden fórumot, így az akkori Közlekedési Minisztériumot, a Munkavédelmi Főfelügyelőséget, az OEP-et stb. – nem mutatott ki olyan különleges foglalkozási megbetegedéseket, amelyek alapján a hatóságok kezdeményezték volna egyes postai munkakörök korkedvezményes lajstromozását.

Jellemzően mozgásszervi betegségek, érrendszeri és keringési problémák, a táplálkozással összefüggő egészségügyi zavarok jöttek ki, amelyek a magyar társadalomra egészségügyileg alapvetően jellemzőek voltak. A korkedvezményes nyugdíjazással összefüggő eredménytelenség ellenére a kutatásra sikerként tekintettünk, mert mégis össze tudtunk állítani egy olyan reprezentatív egészségügyi adatbázist, amelynek segítségével jobban oda lehetett koncentrálni a prevencióra. Ez egyébként később azt is jelentette, hogy többedmagunkkal és munkáltatói segítséggel megalakítottuk a Magyar Posta Egészségbiztosítási Pénztárát.

Ön szerint, egy ilyen Európai Uniós projekt, mint a GINOP-534 konstrukció, hogyan segíti elő a munkavédelem ügyét az érintett ágazatban?

Nemrég jelent meg a Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztályának a 2018 I-III. negyedévi ellenőrzési jelentése, mely alapján, egyet kell, értsek a liganet.hu weboldalon közölt címmel: ”A munkavédelmi szabályok betartása nem jellemző”. A Munkavédelmi Főosztály jelentése alapján 2018 1-9 hónapjában 154 db bejelentett munkabalesetből 67 db volt halálos. Én halkan kérdezem; hány munkabalesetet nem jelentettek be? Amit én látok, hogy a munkavédelmet hajlamosak elhanyagolni egyes cégek, pedig a munkavédelemre fordított költségek nem mérhetők a munkavállalók egészségéhez, és főleg az életéhez. Ugyanakkor a munkabiztonságra fordított befektetés olcsóbb, mint a bírság. A munkavédelmi szervezetet ugyan felállítják, de nem adnak neki olyan hatáskört, amellyel érdemben tudna tenni érte vagy ellene. Vannak vállalkozások ahol a munkabiztonsági feladatokat rendészeti feladatként kezelik. Egyes munkáltatók esetében a munkabalesetek megtörténte után, a munkavédelmi jegyzőkönyvek fel vétele helyett, inkább a dolgozók kiszorítása jellemző a jogaik érvényesítéséből. Tehát ez a „nehogy rossz legyen rólam a kép” attitűd, vagy egy átgondolatlan vélt költségcsökkentés sokszor háttérbe szorítja a valódi munkavédelmi kötelezettségek teljesítését. A pályázat ezen sokat tudna segíteni. Az információk eljuttatásával, tananyagok, szakmai kiadványok vagy akár egy ilyen interjún keresztül is.

Hogyan lehetne valahogy ezen változtatni, valahogy kiállni, - akár a pályázat segítségével - a dolgozók mellett, és a prevenciót népszerűsíteni?

A legfontosabb az, hogy tudjanak róla. Tehát, hogy van ilyen lehetőségük. Azt gondolom, hogy egy ilyen projektnek az lenne a feladata, hogy minél szélesebb körben hirdesse a munkavédelem fontosságát! Ennek egyik eszköze lehet a kutatás és eredményeinek közzététele.

Fontos lenne figyelembe venni, hogy az alsóbb szintű munkáltatói jogkörrel rendelkező vezetők, valamint a munkahelyeken dolgozók tudják a legjobban, hogy milyen munkahelyi baleseteknek lehetnek kitéve, és mit tehetnek ennek megelőzésére. Tennének is érte, de hát ők a szervezeti struktúra alján helyezkednek el. Nem nagyon tudnak mit csinálni. Fontos lenne nekik is lehetőséget biztosítani, hogy bele tudjanak szólni, név nélkül, ismeretlenül.

Közeledünk az ünnepekhez, amely kiemelt szezon a postai, raktározási ágazatban, a szolgáltatás igénye ebben az időszakban meghaladja az átlagos értékeket. A határidők nyomása ránehezedik az iparági munkaadók és munkavállalók vállára. Ki tudna emelni olyan stresszkezelő módszert/javaslatot/technikát, amely segítség lehet az iparági munkaadók és munkavállalók számára?

A stressz kapcsán egy 2013-as postai esettanulmány (melyet Dr. Grónai Éva főorvos készített) kimutatta, hogy a vizsgát munkavállalók - jellemzően kézbesítők - átlagos stressz szintje közepes 35% volt. A dolgozók 30%-a az ún. „A” pszichológiai csoportba tartoztak. Náluk a stressz hatására könnyebben alakulhatnak ki ún. pszichoszomatikus betegségek, úgy, mint magas vérnyomás, infarktus, cukorbetegség, fekély, depresszió stb. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a stressz kialakulásához bizonyos pszichoszomatikus expozíciók is nagyban hozzájárulhatnak, melyeket főleg szervezeti szinten lehet keresni.

Sok problémát megoldhat, ha a munkáltató törekszik legújabb technológiák alkalmazására. Tehát, ha én innovatív technológiát tudok alkalmazni, azok már önmagában megóvnak bizonyos veszélyhelyzetektől és munkabalesetektől. Azonban ne mentsük fel a munkavállalót se, van neki is dolga abban, hogy megóvja, saját egészségét! Legyen tisztában a munkájával járó veszélyekkel, használja a munkáltató által biztosított védőfelszerelést, tartsa be a technológiai folyamatokat és munkautasításokat. Legyen tehát tisztában jogaival, de tegyen eleget kötelességeinek a balesetmentes munkavégzés érdekében. A projektben dolgozók számára már az is kézzelfogható eredménynek fog számítani, ha a munkavédelmi-munkabiztonsági ismeretek és feladatok nagyobb hangsúllyal jelennének meg a jövőben mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon.

A projekt hivatalos honlapján a későbbiekben további hasznos információkat talál: http://www.postaesfutarbiztonsag.hu/

infoblokk kedv final CMYK  ESZA

A magyar Liegl&Dachser logisztikai szolgáltató ismét új vezetőket üdvözöl csapatában, hiszen az elmúlt hónapokban két fontos pozícióra is új kollégákat neveztek ki. A pilisvörösvári Dachser telephely új vezetője mellett a raktározási ágazat élén is új kollégát köszöntött idén a logisztikai és szállítmányozási vállalat.

Szabó Péter

Szabó Péter, a Liegl&Dachser pilisvörösvári telephelyének új vezetője több mint 18 éve dolgozik a logisztikai szektorban. Széles körű szakmai tapasztalatait – különös tekintettel a contract logistics üzletágra – a Kühne + Nagel-nél, a DHL-nél, valamint a CEVA Logistics-nál szerezte.

Munkája során a Liegl&Dachser European Logistics üzletágának fejlesztését felügyeli majd.

Szabó Péter kiválóan ismeri a vállalatot, minden szükséges szakértelem rendelkezésére áll, hogy a cég magyarországi fejlesztéséhez hozzájáruljon. „A Liegl&Dachser Kft. sikere kirendeltségeinek vállalkozószellemén alapul Magyarországon” – vallja Péter. Személyes küldetésének tartja a vállalatnál, hogy a Dachser intelligens logisztikai megoldásainak irányításával minél magasabb szintű partnerkiszolgálást valósítson meg a magyarországi piac számára.

Halmschláger Gergely 1

Halmschláger Gergely, a European Logistics üzletág raktározásért felelős új operatív vezetője számára a DACHSER volt az első munkahely, 2008-ban kezdett logisztikai ügyintézőként. 2013-tól CHEP projektvezetőként tevékenykedett egészen 2016-ig, amikor – akkori pozíciója mellett – a Logisztika operáció vezetését is átvette. Ez évtől a European Logistics üzletág logisztikai vezetője Pilisvörösváron – a logisztikai raktár és a CHEP raktár operatív vezetője. Hosszú távú célja a folyamatos, fenntartható operáció biztosítása egy biztonságos, egészséges munkakörnyezetben, továbbá minél magasabb szintű és minőségű szolgáltatások nyújtása mind a meglévő, mind a jövőbeni partnerek számára. 

Új pozíciójáról és a kihívásokról így beszél: „Először úgy éreztem, az új pozíció némileg kívül esik a komfortzónámon, ám a logisztikai csapat nem volt ismeretlen számomra, hiszen sokat dolgoztunk már együtt korábban. Úgy is mondhatjuk, közülük és az ő segítségükkel nőttem fel a feladathoz az évek során. A közös hang megtalálása után időről-időre egyre magabiztosabbá válok. Remélem, ez a jövőben is folytatódik.”

Gergely szabadidejében horgászik és futballozik, a Pilisvörösvári UFC felnőtt csapatát erősíti.

Rólunk

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége meghatározó, véleményformáló, szakmai érdekképviselet.

kozlekedesi konferencia 2019 336x280

Elérhetőségünk

1211 Budapest, Weiss Manfréd út 5-7.

(36) 1 266 3126

mlszksz@mlszksz.hu

(36) 1 266 3126

Hét - Pén.: 9:00 - 16:00

Hasznos linkek

ADATVÉDELEM

SiteFace Kft.

ITD Informatika Zrt.

Informatikai üzemeltetőnk:
ITD Informatika logo vektor horizontal feher 01

Hírlevél